Röviden a TANULÓSZERZŐDÉS - ről

1. Miért jó a tanulószerződés a tanulóknak és családjaiknak?

• mert munkaerő-piaci igényekre épülő szakképzésben részesül, valamint rendszeres havi díjazást kap.
• A tanuló a társadalombiztosítási szabályok szerint biztosítottá válik. (A tanulóévek szolgálati időnek számítanak.)
• mert a pénzbeli juttatással jobb tanulmányi eredmény elérésére és szorgalmasabb munkavégzésre lehet ösztönözni.
• A tanulószerződés a szakképesítés megszerzését követően a tanulónak nem jelent munkavállalási kötelezettséget a gazdálkodó szervezetnél, de ugyanakkor a gazdálkodó szervezetet sem kötelezi a munkaviszony létesítésére.

2. Milyen jogszabály alapján köthető a tanulószerződés?

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény III. fejezete tartalmazza az alaki és tartalmi követelményeket , a IV. fejezet a juttatásokat. A tanulószerződést a gyakorlati képzéssel foglalkozó gazdálkodó szervezet (egyéni vállalkozó) köti meg a tanulóval, illetve -kiskorúak esetében- annak törvényes képviselőjével.

3. Mi a tanulószerződés legfontosabb velejárója?

A tanulószerződés alapján a gazdálkodó szervezet a tanuló részére pénzbeli juttatást köteles fizetni.
A tanuló pénzbeli juttatásának havi mértéke a szakképzési évfolyam első félévében - függetlenül az elméleti, illetőleg a gyakorlati képzési napok számától - a kötelező legkisebb munkabér legalább tizenöt százaléka. A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatásának mértékét a szakképzési évfolyam második, illetőleg további féléveiben - a tanuló tanulmányi előmenetelét és szorgalmát is figyelembe véve - az előző félévben nyújtott pénzbeli juttatás havi összegének legalább tíz százalékával kell emelni.
A tanuló pénzbeli juttatását utólag, a munkajogi szabályok figyelembevételével kell kifizetni.
A pénzbeli juttatás a tanulót a táppénzre jogosultság kivételével a képzés teljes időtartamára - ideértve a tanulónak járó oktatási szünet időtartamát is -megilleti. A díjazás évfolyamonkénti összegét - a tanulmányi eredmény, illetve a teljesítmény szerint gazdálkodó szervezetnél, megszervezett gyakorlat esetén a gazdálkodó szervezet határozza meg, illetve fizeti ki.
Ha a tanulószerződés a tanév megkezdése után, hónap közben jön létre vagy szűnik meg, akkor a tanulót a pénzbeli juttatás időarányos része illeti meg.

4. Milyen mértékű díjazást lehet kifizetni a tanulónak?

Kötelezően 2004-ben a minimálbér 15 %-át, amelytől csak fölfelé lehet eltérni. Az utolsó szakképző évfolyam utolsó félévében a juttatás elérheti a mindenkori minimálbér 50 %-át is. (Jelenleg tehát a havi bruttó juttatás mértéke: 7.950,- Ft - 26.500,-Ft)

5. Milyen járulékokat kell a díjazás után megfizetni?

• A tanuló bruttó juttatásából le kell vonni a 4 % egészségbiztosítási járulékot és a
• 8,5 % nyugdíjjárulékot (kötelező a magán - nyugdíjpénztárba történő belépés - 7 %).
• 2004. január 1-től a kötelező minimum összeg (7.950,-Ft) és annak kötelező 10 %-os emelése után személyi jövedelemadó előleget nem kell levonni, illetve adót nem kell megfizetni (adóterhet nem viselő járandóság).
• Az e felett juttatott összegek azonban az SZJA törvény szerint adóköteles jövedelmek, azaz utánuk (a jelenlegi szabályoknak megfelelően) 18 % személyi jövedelemadót kell levonni és befizetni a kifizetőnek.
• A gazdálkodó szervezet 29 % társadalombiztosítási járulék megfizetésére kötelezett.

6. Ki adhat juttatást a tanulónak, kinek téríti meg az állam az ezzel járó költségeket?

Tanulószerződést csak a gyakorlati képzést megszervező gazdálkodó szervezet (egyéni vállalkozó) köthet a szakmunkás tanulóval, az iskola nem. Azok az iskolák, amelyek tanműhelyeket tartanak fenn, megszervezhetik a tanuló gyakorlati képzését, de nem köthetnek a tanulóval tanulószerződést, ezért ők nem tudnak pénzbeli juttatást kifizetni és visszaigényelni a Szakképzési Alapból.

7. Mi az elméleti képzést nyujtó iskola kötelezettsége a tanulószerződést kötött tanulókkal kapcsolatban?

A szakelméleti oktatást biztosító iskola köteles a tanulót felvenni, ha a felvételi követelményeknek megfelel.

8. Mi a hátránya annak, ha a szakmunkástanuló nem tanulószerződés alapján, hanem -az iskolai tanműhelyben, vagy az iskola és egy gyakorlati képzéssel foglalkozó gazdálkodó szervezet közti együttműködési megállapodás alapján- részesül a gazdálkodó szervezetnél gyakorlati képzésben?

Az együttműködési megállapodást az iskola köti a gazdálkodó szervezettel és a tanulókat -ilyen esetben- az iskola helyezi ki gyakorlati oktatásra a cégekhez. Ebben a formában a tanulók nem válnak biztosítottá, így ezek az évek nem válnak szolgálati idővé, azaz a nyugdíjba nem számít be.
Nem jár, csak adható havi díjazás annak a tanulónak, aki a gyakorlati oktatáson az iskolában, vagy - az iskola és a gazdálkodó szervezet által kötött szerződés alapján - a gazdálkodó szervezetnél vesz részt. Utóbbi esetben azonban csak a nyári összefüggő szakmai gyakorlatra jár díjazás a tanulónak, ami azonos a tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulóknál leírtakkal - természetesen a szakmai gyakorlat idejének figyelembe vétele mellett.
DE! Az iskolával megkötött együttműködési megállapodás mellett tanulószerződés is köthető akár tanév közben is.

9. Mi jár még a gyakorlati képzésben részesülő tanulóknak, ha gyakorlati képzésükre gazdálkodó szervezetnél vagy egyéni vállalkozónál kerül sor?

A tanulók részére a gyakorlati képzési napokon egyszeri kedvezményes étkezést, vagy az étkezéshez természetbeni hozzájárulást kell biztosítani.
Ha a gyakorlati képzést szervező a tanuló részére természetbeni hozzájárulást (étkezési jegy, utalvány, stb.) biztosít, annak értéke nem lehet kevesebb a dolgozóknak juttatott étkezési hozzájárulás adómentes összegénél.
Útiköltségtérítés jár a tanulónak a lakóhelyéről a tanulmányok alatti vizsgára, beszámolóra és vissza történő utazáshoz, ha arra nem a tanuló állandó gyakorlati képzési helyén kerül sor. (Pl.: beszámoló jellegű képzés)
Az útiköltségtérítést a gyakorlati képzést szervező fizeti.
A gyakorlati képzést szervezőnek kell biztosítani a tanuló részére a tisztálkodási eszközöket (kéztisztító krém, szappan), a munkaruhát, egyéni védőeszközt, védőitalt ugyanúgy, mint a vele azonos munkahelyen foglalkoztatott munkavállalónak.
A munkaruha tisztán tartása a tanuló kötelessége.
Amennyiben a gyakorlati képzést szervező átmenetileg székhelyén, illetve állandó gyakorlati képzési helyén kívül levő munkahelyen szervezi meg a gyakorlati képzést, térítés nélkül, napi háromszori étkezés, valamint szállás és utaztatás jár a tanulónak.

A tanulószerződésben a gazdálkodó szervezet arra vállal kötelezettséget, hogy a tanuló számára:

• Egészségvédelmi szempontból biztonságos munkahelyen, egységes szakmai követelményeknek megfelelő gyakorlati képzésről és nevelésről gondoskodik.
• A tanulószerződés megkötésének szándékát az iskolai felvételt megelőző naptári év végéig be kell jelenteni az illetékes gazdasági kamarának, és az elméleti képzést végző szakképző iskolának.
• A gazdálkodó szervezet a tanulószerződésben rögzített gyakorlati képzési és más kötelezettségei alól csak akkor mentesül, ha feladatait szakképző iskola vagy más gazdálkodó szervezet átvállalja, illetve a tanuló más gazdálkodó szervezettel köt szerződést.
• A tanulószerződést a tanuló az illetékes gazdasági kamarával történt egyeztetés után indoklás nélkül felmondhatja.
• A gazdálkodó szervezet a felmondást indokolni köteles, ami ellen a tanuló bírósághoz fordulhat.
• Jogszabályok: 1993.évi LXXVI.tv.9/1993 (XII.30.) MÜM MKM együttes rendelet 4/2002. (II. 26.) OM rendelet

Összeállította:
Dr. Bozsits Attila a FAKTOR TANMŰHELYEK KFT ügyvezetője

Szakmunkástanulók gyakorlati képzése az alábbi szakmákban:

TSZ: tanulószerződés,
EM: együttműködési megállapodás